Uniós válaszok egyes, a mobilitási csomaggal kapcsolatban felmerült kérdésekre

2020.08.20-tól hatályos a mobilitás csomag a fuvarozásban. Az új szabályozással kapcsolatban több kérdésünk is felmerült, ahogy több érdekképviseletnek, és hasonló cégnek, melyeket meg is küldtünk a Bizottságnak. több hónap után most tették közzé az első válasz csomagot. Több általunk is feltett kérdésre is választ kaptunk. A válaszok folyamatosan bővülni fognak. amint kiadják az újabb csomagot, természetesen közzé tesszük!

Itt a kiadott válaszok angol nyelven. Egyelőre csak angolul van kiadva, de hamarosan érkezik, minden tagország nyelvén is.

https://ec.europa.eu/transport/modes/road/mobility-package-qa_hu

A lista a jövőben várhatóan bővülni fog.

A válaszok, kötelező jogi erővel nem bírnak, azonban az EU-szerte egységes végrehajtás/ellenőrzés érdekében született útmutató jelen pillanatban még csak angol nyelven olvasható, mint fentebb közöltük, viszont most nektek amilyen gyorsan csak lehetett lefordítottuk, a hivatalos fordítás előtt, melyet itt olvashatsz, de kíváncsian várjuk az Bizottság hivatalos fordítását, mert okozhat meglepetést, egyes pontokban. Kérlek nézzétek el az esetenkénti magyartalan mondatot, mivel nagyon gyorsan kellett terjedelmes anyagot fordítanunk. Amennyiben partnereinknek kérdése merülne fel, keressetek bizalommal, a kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségek bármelyikén

Akkor a fordított válaszok:

I. A járművezető hazatérése

Hogyan kell értelmezni és alkalmazni a járművezető "haza" térésének kötelezettségét? Melyek a munkáltató és a sofőr kötelezettségei és jogai?

8. cikk (8a) bekezdés

Az intézkedés célja a gépjárművezetők munkakörülményeinek javítása a közúti közlekedésben, elkerülve, hogy túl hosszú időt töltsenek közúton.

A szállítási vállalkozás köteles megszervezni a járművezetők munkáját úgy, hogy képesek legyenek visszatérni ("haza") minden három vagy négy egymást követő héten belül (attól függően, hogy a sofőrnek két egymást követő csökkentett heti pihenője volt-e) .

A rendelet 8. cikkének (8a) bekezdése két lehetséges visszatérési helyre hivatkozik, amelyeket a munkáltatónak kell felajánlania és megszerveznie, nevezetesen a munkáltató operatív központját, ahol a járművezető általában a munkáltató telephelye szerinti tagállamban található, vagy a sofőrök tartózkodásihelye, lakóhelye, ha az utóbbi eltér a munkáltató működési központjától/telephelyétől.

Amint a rendelet (14) preambulum bekezdése kimondja: "[....] A járművezetők szabadon választhatják meg, hol töltik pihenőidejüket", a sofőr feladata, hogy a munkáltató által kínált két lehetőség közül választhasson. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem kötelezheti a járművezetőt arra, hogy a munkáltató telephelyét válassza a visszatérés helyéül.

Kérdés merülhet fel, ha a sofőr nem fejezi ki a választást e két lehetőség között. Ebben az esetben a munkáltató választhat a kettő között, a kényelmesebbnek ítélt szerint. A bizonyíték ebben az összefüggésben tartalmazna egy meghívást (pl. E-mailt), amelyet a sofőrnek adnak ki, de nem követik nyomon, hogy válasszon a vállalkozás lakóhelye vagy működési központja között.

Más kérdés, hogy a sofőr végül hol tölti pihenését. Ebben a tekintetben a rendelet nem ír elő külön helyet, és ebben a tekintetben nem sértheti az uniós jogot. Ennek ellenére a munkáltatónak fel kell kínálnia a visszatérés lehetőségeit a rendeletben előírtak szerint. A szabály szervezeti jellegű kötelezettséget állapít meg, azzal együtt, hogy meg kell őrizni a megfelelő nyilvántartást az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések céljából.

Míg a járművezető választhatja pihenőhelyét, nincs lehetősége mentesíteni a munkáltatót a munka megszervezésének kötelezettsége alól, amely lehetővé teszi a rendszeres "hazatérést". A szállítási vállalkozásnak továbbra is fennáll ez a kötelezettsége, bármit is deklarál a sofőr.

Összefoglalva: a munkáltató köteles felajánlani a járművezető számára, hogy a munka megfelelő megszervezése révén visszatérjen a lakóhelyére vagy a munkáltató operatív központjába, ahol a gépjárművezető általában lakik. Az ilyen szervezést aktívan kell végrehajtani, a sofőr külön kérése nélkül. Ami a konkrét pihenőhelyet illeti, ezt a járművezetőnek mérlegelnie kell, és nem követeli meg a munkaadótól vagy a járművezetőtől, hogy tartson különösebb bizonyítékot.

Például egy Szlovákiában lakó és egy Lengyelországban letelepedett vállalat alkalmazásában álló lengyel sofőr szállítási műveleteket végez Franciaország és Spanyolország között. A munkáltatónak fel kell ajánlania a választást ennek a sofőrnek, és ennek megfelelően kell megszerveznie a munkát annak érdekében, hogy a járművezető rendszeresen visszatérhessen a lakóhelyére (Szlovákia) vagy a vállalat operatív központjába (Lengyelország). A járművezető azonban tájékoztathatja a munkáltatót arról a döntéséről, hogy kihasználja a lehetőséget a pihenőidő egy másik helyen való eltöltésére, például Olaszország déli részére kéri ezt. A pihenőidő után a sofőr egyenesen onnan megy, ahol Olaszországban pihent, és ott újrakezdi a munkát.

Hogyan igazolja a fuvarozási vállalkozás, hogy a munkát úgy szervezte meg, hogy a sofőrnek lehetősége legyen visszatérni a lakóhelyére vagy a vállalkozás üzemeltetési központjába?

8. cikk (8a) bekezdés

A szállítási vállalkozások tachográf-nyilvántartásokat, a gépjárművezetők szolgálati beosztását vagy más dokumentációt használnak annak igazolására, hogy eleget tesznek a járművezető visszatérésének megszervezésére vonatkozó kötelezettségnek (az 561/2006 / EK rendelet (14) preambulumbekezdése). Egyéb dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a munkáltató valódi lehetőséget kínált a járművezető számára visszatérésre vagy a lakóhelyére, vagy a vállalkozás működési központjába, tartalmazhat például jegyeket vagy bármilyen más igazolást más utazási megállapodásokról (pl. a sofőr egy munkaadó által biztosított mini busszal utazott haza).

A bizonyítékokat a vállalkozás telephelyén kell tárolni, és azokat be kell mutatni, ha a munkáltató letelepedése szerinti tagállam ellenőrző hatóságai vagy bármely más tagállam ellenőrző hatóságai kérik. A sofőrtől nem kérhető ilyen bizonyíték, sem annak igazolása, hogy rendszeres heti pihenőt vagy hosszabb pihenőidőt töltött. Közúti ellenőrzés elvégzése után az ellenőrző hatóságok például dönthetnek úgy, hogy további információkat kérnek a járművezető tevékenységéről annak a tagállamnak a hatóságaihoz, ahol a közúti fuvarozási vállalkozás letelepedett. Az 561/2006 / EK rendelet és a 2006/22 / EK irányelv előírja, hogy a tagállamok segítik egymást a rendelet alkalmazásában és a rendelet betartásának ellenőrzésében.

A munkáltató azon kötelezettsége, hogy lehetővé tegye a gépjárművezető rendszeres visszatérését, szervezeti jellegű, és azzal együtt jár, hogy megfelelő nyilvántartást kell vezetni az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések céljából. Ezért a gépjárművezető által aláírt nyilatkozat / lemondás (például munkaszerződés részeként vagy nyilatkozat, amely előzetesen lemond a visszatérési jogról, azaz mielőtt a járművezető ajánlatot kapna a munkáltatótól) lemond választási jogáról a hazatérés nem mentesíti a munkáltatót a tényleges visszatérési lehetőség felajánlásának kötelezettsége alól, sem a munka ennek megfelelő megszervezésének kötelezettségétől.

Ki fizeti a járművezető utazási költségeit, ha visszatér a vállalkozás üzemeltetési központjába vagy a lakóhelyére?

8. cikk (8a) bekezdés

Ha a járművezető a vissza utazás céljából az általa választott két hely valamelyikén fejezi be a munkaidejét, vagy az egyik hely közelében, akkor a munkáltatónak nincsenek további utazási költségei.

Abban az esetben, ha a két helyre való visszatérést megelőző munkaidő a választott visszatérési helytől távoli helyen végződik, akkor a munkáltató kötelessége, hogy megszervezze a járművezetők visszatérését, anyagi felelősséggel is jár az utazási költségek fedezésére.

Ha a járművezető úgy dönt, hogy nem él a munkáltató ajánlatával, hogy visszatér a járművezető lakóhelyére vagy a munkáltató operatív központjába, és úgy dönt, hogy pihenőidejét egy másik helyen tölti, akkor az erre a helyre irányuló és oda utazási költségeket fel kell tüntetni. Azt a sofőr fedezi.

Ugyanezek az elvek vonatkoznak a harmadik országban lakóhellyel rendelkező és az EU-ban letelepedett társaság alkalmazásában álló járművezetőkre is.

Alkalmazható-e a rendelkezés az önálló vállalkozói járművezetőkre? Hogyan igazolhatja az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető, hogy teljesítette a vállalkozás lakóhelyére vagy üzemeltetési központjába való visszatérés kötelezettségét?

8. cikk (8a) bekezdés

A 8. cikk (8a) bekezdése csak az alkalmazott járművezetőkre vonatkozik.

Az 561/2006 / EK rendelet nem határozza meg, hogy mi jelöli a munkaviszonyt. A nemzeti jogra való hivatkozás hiányában azonban a fogalmat úgy kell értelmezni, mint amely objektív tényezőkön alapuló autonóm jelentéssel bír.

Értelmezéséhez inspirációt meríthet a hasonló helyzetekre vonatkozó joggyakorlat (lásd a C-658/18. Sz. Ügy 88. és azt követő pontjait; C-147/17. Ügy 41. és azt követő pontjai; C-316/13. 27. és azt követő pontjai) .) A munkaviszony fennállásának megállapítását tehát a munka tényleges teljesítésével kapcsolatos tényeken, és nem a felek által a kapcsolat leírásán kell alapulnia. A Bíróság szerint azt, hogy egy személy alkalmazott-e vagy sem, objektív kritériumok alapján kell meghatározni, amelyek megkülönböztetik a munkaviszonyt az érintett személyek jogai és kötelességei alapján.

Ugyanezen értelemben, annak ellenére, hogy a 2002/15 / EK irányelvben szereplő "önálló vállalkozói járművezető" fogalommeghatározása önmagában nem alkalmazható az 561/2006 / EK rendelet összefüggésében, ezt is figyelembe lehet venni. Meghatározás: Az e meghatározás szerinti "önálló vállalkozói járművezetőként" végzett tevékenység nem tekinthető az 561/2006 / EK rendelet 8. cikke (8a) bekezdésének alkalmazásában munkaviszonyt kiváltónak.

A valóban önálló vállalkozók nem tartoznak a 8. cikk (8a) bekezdésének hatálya alá. Mindazonáltal azt a személyt, akit csupán önálló vállalkozónak nyilvánítanak, de akinek a helyzete megfelel egy másik (természetes vagy jogi) személlyel fennálló munkaviszonyt jellemző feltételeknek, ehelyett a 8. cikk (8a) bekezdésének alkalmazásában alkalmazottnak kell tekinteni, tehát e rendelkezés hatálya alá tartozik.

II. Rendszeres heti pihenőt a jármű kabinján kívül

Mi a megfelelő nemi szempontból megfelelő szállás a rendszeres heti pihenőidő megtartásához?

8. cikk (8) bekezdés

A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a legalább 45 órás rendszeres heti pihenőidőt megfelelő nemi szempontból megfelelő szálláson kell tartani, megfelelő alvási és egészségügyi lehetőségekkel, ezeket nem lehet a jármű fülkéjében tartani.

Nincs megfelelő definíció és kritériumok felsorolása a megfelelő szállás fogalmának meghatározására a jogszabályokban, és fontos, hogy rugalmasságot hagyjanak a gépkocsivezetők által használt szállás típusa tekintetében.

A 8. cikk (8) bekezdése azonban egyértelműen előírja, hogy a szálláshely megfelelő alvási és egészségügyi felszerelést kell, hogy kínáljon. A létesítményeknek elegendő magánéletet kell biztosítaniuk minden egyes személy számára.

Többféle szállás is megfelelhet ezeknek a kritériumoknak, például szálloda, motel, bérlakás vagy magánlakás.

Milyen bizonyítékot kell a sofőrnek bemutatnia az irányítónak annak igazolására, hogy a rendszeres heti pihenőt nem a teherautóban töltötte, hanem megfelelő szálláshelyen?

8. cikk (8) bekezdés

A 165/2014 / EU rendelet 34. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállamok nem kötelezhetik a járművezetőket arra, hogy bármilyen olyan formanyomtatványt nyújtsanak be, amely igazolja a járművezetőnek a járműtől távol töltött tevékenységét. Ez magában foglalja azt a helyzetet is, amikor rendszeres heti pihenőt tartanak a járművön kívül. Így az ellenőrök nem követelhetik meg a járművezetőktől azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a közúti ellenőrzést megelőző rendszeres heti pihenőjüket nem a járműben töltötték.

A járművezetőket vagy a munkáltatókat csak akkor lehet bírságolni, ha nem tartják be a rendszeres heti pihenés (vagy a több mint 45 órás pihenőidő, melyet kompenzációra is felhasználnak) tilalmát, és a rendszeres heti pihenőidőt a járműben tartják meg az ellenőrzés idején.

III. Kompszabály

Kell-e a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő sofőrnek 8 órás vagy annál hosszabb hajóút után a rendszeres heti pihenőidő többi részét megfelelő szálláson kell-e eltöltenie, vagy megengedett, hogy a rendszeres heti pihenés ezen részeit a járműben töltse?

9. cikk

Az 561/2006 / EK rendelet 8. cikkének (8) bekezdése szerint a rendszeres heti pihenőidőket és a 45 óránál hosszabb heti pihenőidőket a korábbi csökkentett heti pihenőidők kompenzációjaként tartott pihenőidőt nem szabad járműben tartani. Megfelelő szálláson kell eltölteni, amint azt a rendelet részletezi.

A rendelet 9. cikkének (1) bekezdése foglalkozik azzal a helyzettel, amikor a sofőr komppal vagy vonattal szállított járművet kísér, és ebben az összefüggésben bizonyos eltéréseket ír elő. Bár a 8. cikk egészére hivatkozik, nem teszi lehetővé a 8. cikk (8) bekezdésében meghatározott tilalomtól való eltérést, amely szerint bizonyos típusú pihenőidőket a járműben kell tartani. Ehelyett, ahogyan annak feltételeiből következik, az alapján engedélyezett eltérések csak bizonyos pihenőidők "megszakításának" lehetőségét érinthetik, azaz egy rendszeres napi pihenőidőt, csökkentett heti pihenőidőt vagy rendszeres heti pihenőidő. Így csak eltér attól a rendelkezéstől, amely szerint a "pihenés" minden olyan megszakítás nélküli időszakot jelent, amely alatt a járművezető szabadon rendelkezhet az idejével.

Ennek eredményeként a sofőr a beszállás előtt és / vagy a kompról / vonatról való leszállás után nem töltheti rendszeres heti pihenőidő egy részét sem a járműben.

IV. Csökkentett heti pihenőidő

Ha a járművezető egymás után két csökkentett heti pihenőidőt vett igénybe, a két kompenzációs időszak külön-külön kapcsolódhat-e a többi legalább kilenc órás pihenőidőhöz, és a nemzetközi szállítási művelet során elvégezhető-e?

8. cikk (6b) bekezdés

Az általános szabályoktól való bármely eltérést szigorúan kell értelmezni és alkalmazni, hogy ne veszélyeztesse a jogszabály céljait. Amint az 561/2006 / EK rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/1054 rendelet (8) preambulum bekezdésében szerepel, a jogalkotó szándéka az, hogy lehetővé tegye a nemzetközi munkavégzésben résztvevő járművezetők számára, hogy rendszeres heti pihenőre hazatérjenek, és kompenzálják a korábbi csökkentett heti pihenőidőket.

A rendelet 8. cikkének (6b) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a két csökkentett heti pihenő után tartott rendszeres heti pihenőidőt megelőzi a kompenzáció, amelyet az előző két egymást követő csökkentett heti pihenő ellentételezéséül tartanak, és semmilyen más tevékenység, például vezetés vagy egyéb munka nem végezhető ekkor. Így a két kompenzációt egységesen kell megtartani, és hozzá kell csatolni a két egymást követő csökkentett heti pihenőidő kompenzációját a soron következő, kötelező rendszeres heti pihenőidőhöz.

V. A vezetési idő kivételes túllépése

Melyek azok a rendkívüli körülmények, amikor a sofőr meghaladhatja a napi és heti vezetési időt? Hogyan lehet ellenőrizni az ilyen kivételes körülményeket?

A 12. cikk (2) és (3) bekezdése

A napi és / vagy heti vezetési idő túllépése kizárólag annak lehetővé tétele érdekében, hogy a jármű megfelelő megállóhelyhez jusson, és olyan mértékben, amely szükséges a személyek, a járművek vagy a rakomány biztonságának biztosításához, vagy kivételes körülmények között olyan esetekben, amikor a vezetőnek el kell érnie lakóhelyét vagy a munkáltató operatív központját a csökkentett heti pihenőidő vagy a rendszeres heti pihenőidő megtartása érdekében. Ez a két új eltérés akkor alkalmazható, ha a járművezető vagy a munkáltató akaratától független, előre nem látható körülmények következnek be (időjárási viszonyok, torlódások, késések a be- és kirakodási helyeken stb.) A járművezető nem tudná elérni a fent nevezett helyek egyikét a heti pihenőidő megtartására.

Például egy periférikus országból származó, hosszú nemzetközi munkavégzést folytató sofőrnek, akinek az utazást késleltetett előre nem látható körülmények miatt nem érheti el lakóhelyét, erre a rendelkezésre támaszkodva nem kellene rendszeres heti pihenőidőt egy másik területen, helyen töltenie, nem messze lakóhelyétől.

Amint azt a rendelet 12. cikkének új (4) bekezdése jelzi, a járművezetőnek a kinyomatonon, kell megadnia a vezetési határidőtől való eltérés okát. Ez a nyilatkozat teszi a sofőrt felelőssé, ő felel az ok valóságtartamáért.

A vezetési idő meghosszabbítása a fent említett kivételes körülmények között nem eredményezheti a meghosszabbítást követő pihenőidő rövidülését. Amint az a rendelet 12. cikkének új (5) bekezdésében szerepel, az e cikk szerinti meghosszabbítás időtartamát kompenzálni kell egy, a többi pihenőidővel együttesen vett, azonos időtartamú pihenőidővel, a kérdéses hetet követő harmadik hét végéig, a túllépés mértékével.

A napi és heti vezetési időt túllépő sofőr kivételes körülmények miatt túllépheti-e a kétheti vezetési idő maximális 90 órás korlátját is?

A 12. cikk (2) és (3) bekezdése

A járművezetők azon lehetősége, hogy kivételes körülmények között túllépjék a napi és / vagy heti vezetési időt, hogy elérjék lakóhelyüket vagy a munkáltató operatív központját csökkentett heti pihenidő vagy rendszeres heti pihenőidő megtartása érdekében, nem teszi lehetővé a járművezetők számára, hogy eltérjenek a kéthetente megengedett maximumtól. Az 561/2006 / EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott 90 órás vezetésiidőtől.

A rendelet 12. cikkének új (2) bekezdése világosan felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyektől a sofőr eltérhet, amelyek a maximális napi és heti vezetési időkorlátokra vonatkozó 6. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 8. cikk (2) bekezdése, a járművezető számára az előző napi vagy heti pihenőidő lejártát követő 24 órás időszakonkénti pihenőidőktől. A sofőrnek minden esetben be kell tartania a maximális 90 órás vezetési korlátot két hét alatt.

Például az a sofőr, aki egy adott héten (1. hét) 56 órát vezetett, további két órát vezethet, miután 30 perces szünetet tart, hogy elérje otthonát, hogy rendszeres heti pihenőidőt tartson. A következő héten (2. hét) a sofőrnek biztosítania kell, hogy 32 óránál többet ne vezessen. Ezt a két órás meghosszabbítást egyenértékű pihenőidővel kell kompenzálni, amelyet az 1. hetet követő harmadik hét vége előtt egészben kell kompenzálnia.

Több fős személyzettel való közlekedés

Kötelező-e a több fős személyzetben részt vevő sofőrnek 45 perc szünetet tartani vagy azt a mozgó járműben is megtarthatja? A szünet hosszabb lehet 45 percnél?

7. cikk

A több sofőrrel végzett munkában részt vevő sofőr nem köteles 45 perc szünetet tartani, a mozgó járműben is úgymond megtarthatja, a járművet ténylegesen vezető sofőr mellett ülve. A sofőr döntheti el, hogy szünetet akar-e tartan a járművön kívül vagy azt a készenléti idejének terhére teszi meg.

A szünet minden bizonnyal hosszabb lehet, mint 45 perc, ha a járművön kívül kerül megtartásra. A mozgó járműben tartott szünetnek egyenként 45 perces szünetnek kell lennie, az 561/2006 / EK rendelet 7. cikkének új (harmadik) bekezdésében előírtak szerint. A járműben töltött hátralévő időt a jármű vezetése mellett a járművezető mellett ülve a rendelkezésre állás időtartamaként kell rögzíteni, a 2002/15 / EK irányelv 3. cikke b) pontjának harmadik bekezdésében meghatározottak szerint.

VII. Határátlépés

Mikor kezdődik a határátkelés kézi rögzítésének kötelezettsége?

A 165/2014 rendelet 34. cikke (6) bekezdésének f) pontja és 34. cikkének (7) bekezdése

Az 165/2014 / EU rendelet 34. cikke (6) bekezdésének f) pontja és (7) bekezdése előírja, hogy a járművezetők manuálisan rögzítik annak az országnak a kódját, amelybe beléptek, miután átlépték valamely tagállam határát. A kötelezettség 2020. augusztus 20-tól érvényes az analóg tachográffal felszerelt járművekre, és 2022. február 2-tól a digitális tachográffal felszerelt járművekre.

A sofőrnek a lehető legközelebbi megállóhelynél kell megállnia a határnál vagy az után. Ha egy tagállam határát komppal vagy vonattal kell átlépni, a vezetőnek az érkezési kikötőben vagy állomáson kell beírnia az ország kódját.

Fontos megjegyezni azt is, hogy 2020. augusztus 20. óta az analóg tachográffal felszerelt járművek vezetőinek fel kell tüntetniük azoknak az országoknak a kódját az adatrögzítő lapon, amelyekben a napi munkaidő megkezdődött és befejeződött, ahogyan ez már a digitális tachográffal szerelt járműveknél is van.